Kisnánai Vadaskert és Külső területének Helyi szabályzata

Kisnánai Vadaskert és Külső területének   

Helyi szabályzata

 

Preambulum

 

A vadászterület határának megállapításával egyidejűleg a vadászati hatóság vadászterület azonosító kódszámának megjelölésével nyilvántartásba veszi.  Nyilvántartásba vételekor a vadászterület azonosító kódszáma a vadászterület sorszámát és a vadászterület fekvése szerinti vármegye kódját tartalmazza. 

 

A vadaskert vadászatra jogosultja

1. adatainak bekövetkezett változást a változás bekövetkezésének napjától számított tizenöt napon belül, 
2. a haszonbérleti vagy alhaszonbérleti szerződés megszűnését a szerződés megszűnésétől számított tizenöt napon belül, valamint 
3. az ellene indított felszámolási eljárást a felszámolás kezdő időpontjától számított tizenöt napon belül a vadászati hatóságnak írásban bejelenti. 

 

A vadászatra jogosultnak kötelezettségé elkészíteni vadászat szabályait magába foglaló, a vadászat helyi rendjét részletesen tartalmazó szabályzatot (a továbbiakban: helyi szabályzat) Mátraaljai Vadgazdálkodási Kft. (továbbiakban Kft.) alapítója a vadgazdálkodásra és a vadászatra vonatkozó, helyi adottságoknak megfelelő belső szabályzatot a következő szerint állapítja meg:

 

I./ A Helyi Szabályzat hatálya

 

A Helyi Szabályzat területi hatálya a Heves Vármegyei Kormányhivatalnál nyilvántartott 10-70135Z1-203 kódszámú vadászterületre terjed ki. A vadászterület határait rögzítő térkép Szabályzat mellékleteit képezi.

 

A Helyi  Szabályzat hatálya kiterjed:

• vadászatható vadfajokra
• vad gazdálkodási elvek
• Vadászati tevékenységgel kapcsolatos szabályozások
• Tilalmak
• rendkívüli esemény esetén, intézkedési kötelezettségre-

 

A Helyi Szabályzat nem terjed ki minden, a vadászati élettel, vadgazdálkodással és vadászattal összefüggő speciális, egyedi esetre, ezért ilyen helyzet esetén, a döntést hozó személy(ek) (ügyvezető, vadászatvezető) kötelesek a legnagyobb körültekintéssel, gondossággal eljárni.

 

A jelen szabályzat célja a vadászati tevékenység, a vadászatra és vadgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok, a Vadászati Törvény rendelkezéseinek végrehajtásának szabályozása.

 

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet valamint a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 100. §-a (1) bekezdésének a) pontjában rögzítettek betartása minden személy részére, aki a vadászatban részt vesz kötelező!

 

II./ A Kft. használatában lévő területeken vadászható állatfajok a következők, terület szerint.

 

Vadaskertben és szabad területen egyaránt vadászható vadfajok:

• Gímszarvas (Cervus elaphus), 
• Őz (Capreolus capreolus), 
• Muflon (Ovis gmelini musimon), 
• Nyest (Martes foina), 
• Borz (Meles meles), 
• Róka (Vulpes vulpes), 
• Aranysakál (Canis aureus), 
• Nyestkutya (Nyctereutes procyonoides).

 

Csak és kizárólag szabad területen vadászható vadfaj:

• Vaddisznó (Sus scrofa).

 

III./ Vadgazdálkodási intézkedések, irányelvek

 

A vadaskert teljes területén biztosítani kell a vad természetes táplálkozási, rejtőzködési és – különösen a vadászati célú kertrészben – kitérési, illetve menekülési lehetőségét. 

 

A vadaskertben csak az engedélyben meghatározott fajú és mennyiségű vad tartása lehetséges.

A kertben gondoskodni kell a megfelelő mennyiségű abrak és szállas takarmány kihelyezéséről, vad egyedszámtól függően. Etető pontokat kell létesíteni, ami egyben lehet szóró is.

 

A kerten belül a vad vízszükségletről a vadászatra jogosult gondoskodik, évszaknak időjárásnak megfelelő mennyiségben.

 

Az állomány minőségi szabályozása érdekében a nem kívánatos egyedeket kell elsősorban vadászni, kímélni kell a fajnak megfelelő jegyekkel rendelkező ígéretes egyedeket.

 

Betelepítés során köteles, a rendelkező jogszabályoknak megfelelően eljárni, különös tekintettel a járványügyi előírásokra

 

IV./ Vadászati tevékenységgel kapcsolatos szabályozások

 

Vadászati Idény:

 

Vadaskertben történő idényen kívüli vadászat – a vadászati hatóság részére történt előzetes bejelentés alapján – kizárólag olyan vadfajok egyedére lehetséges, amelyek a létesítési engedélyben szerepelnek. 

 

A vadászati idény, ha annak kezdete vasárnapra vagy hétfőre esik, akkor kiterjed az azt megelőző egy, illetve kettő napra. Ha a vadászati idény vége péntekre vagy szombatra esik, akkor kiterjed az azt követő kettő, illetve egy napra is. 

 

A vadállomány védelme és a vad kímélete miatt vadászati idényre való tekintet nélkül haladéktalanul el kell ejteni a súlyosan beteg, valamint a betegség miatt mozgásképtelen, illetve a súlyosan sérült és életképtelen vadat. Az elejtést a vadász, illetve a kísérővadász köteles a vadászati naplóban „beteg” megjelöléssel rögzíteni, és haladéktalanul bejelenteni a vadászatra jogosultnak. A vadászatra jogosult köteles az állat-egészségügyi okból elejtett vadat vizsgálatra alkalmas módon az elejtés helye szerint illetékes hatósági állatorvosnak bemutatni. A hatósági állatorvos az elejtés indokoltságáról igazolást állít ki.

 

Vadászati engedély:

 

Vadászati tevékenységet csak érvényes vadászjeggyel, vadászati engedéllyel rendelkező személy folytathat. 

 

A vadászjegyet 

1. a) sportvadász részére a vadászkamarának a kérelmező állandó lakóhelye szerint illetékes, 
2. b) hivatásos vadász részére a vadászkamarának a kérelmező szolgálati helye szerint illetékes, c) magyarországi állandó lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgár részére a vadászkamarának a Fővárosi és Pest vármegyei 

területi szervezete állítja ki és érvényesíti. 

 

A vadászati engedélyt a bérvadászati szerződés vagy a meghívólevél alapján a vadászkamarának a tervezett első vadászat helye szerint illetékes területi szervezete állítja ki.

 

Egyéni Vadászat kisérővel, vagy kísérő nélkül:

 

A vadász a vadászat megkezdése előtt a vadászatra jogosultnál a vadászatra az előírt rendben bejelentkezik. 

 

Egyéni vadászat esetén a vadászatra jogosultnál való bejelentkezésnek minősül a vadászatnak bekezdése szerinti, vadászati naplóba való rögzítése. 

 

A vadász bejelentkezésével a vadászatra jogosult hozzájárulása a vadászathoz megadottnak tekintendő.

 

Egyéni vadászat esetén a vadászatra jogosult – figyelemmel az egyéni vadászat módjára is – a vadászat rendjére vonatkozó szabályokat ismerteti a vadásszal.  A vadászatra jogosult a vadászat részletes rendjét a vadászterületnek megfelelően, a helyi viszonyok szerint köteles megállapítani. 

 

A vadászterületen a jogosult azoknak az egyénileg vadászó személyeknek a közvetlen (együtt tartózkodó) kíséretéről köteles gondoskodni, akik a biztonságos vagy szakszerű vadászathoz szükséges helyi ismeretekkel nem rendelkezhetnek, vagy ezt kérik. Kísérővadászként a jogosult elsősorban a hivatásos vadászt köteles megbízni, illetve – ha a körülmények ezt nem teszik lehetővé – e feladatra alkalmas, vadászjeggyel rendelkező vadász is megbízható.

 

A vadász köteles a helyi szabályzatban foglaltakat megtartani, valamint a jogosult által felhatalmazott vadászatvezetőnek, illetve kísérővadásznak a vadászat rendjére vonatkozó utasításait követni. A vadászatra vonatkozó szabályok, illetve utasítások megszegőjét a vadászatvezető, egyéni vadászat esetén a jogosult vagy a hivatásos vadász figyelmezteti, súlyosabb esetben az érintett vadászatból kizárja. 

 

Minden egyéni vadászatot új sorszámon, annak megkezdése előtt a vadászat várható befejezésének megjelölésével együtt kell naplózni, és a bejegyzést aláírással kell hitelesíteni. Egyéni vadászat esetén a vadászat a vadászati naplóban feltüntetett időpontban veszi kezdetét. A vadászati naplóba bejegyzett befejezési időponton túl a vadász vadászati tevékenységet nem folytathat. 

 

Ha az egyéni bér- vagy vendégvadászathoz a vadászatra jogosult kísérővadászt állított, akkor a vadászatot a vadászati naplóba a kísérővadász jegyzi be a vadászt. 

 

Társas vadászat esetén a vadászat vezetője, egyéni vadászat esetén a vadász, bérvadászat esetében a kísérővadász, legkésőbb a vadászat megkezdése előtt köteles a vadászatra jogosult által rendelkezésére bocsátott azonosító jeleket átvenni, a vadászat során magánál tartani és használni. 

 

Elejtést követően, az azonosító jelet a vad csánkján kell elhelyezni, vad – egésze vagy zsigerelt teste – feldolgozásáig meg kell őrizni.

 

Ha a vadászaton vadelejtés, sebzés, hibázás vagy bármilyen rendkívüli esemény történt, akkor ennek tényét – egyéni vadászat esetén a vadász, bér- és vendégvadászat esetén a kísérővadász – a vadászat befejezését követően haladéktalanul, de legkésőbb 6 órán belül a vadászati napló megfelelő rovatába bejegyzi, és a bejegyzést aláírásával hitelesíti.

 

Nagyvadat golyós vadászlőfegyverrel, illetve elöltöltő fegyverből kilőtt lövedékkel szabad elejteni. A hivatásos vadász által – nagyvad utánkeresés során kegyelemlövéshez – alkalmazható vadászlőszer kivételével vadászati célra legalább 2 mm-től legfeljebb 5 mm-ig terjedő átmérőjű sörét használható.

 

Íjjal történő vadászat során, nagyvad vadászatára csak legalább 20 mm vágásszélességű nyílheggyel szerelt vadásznyílvessző használható.

 

Társas vadászat:

 

Társas vadászati mód esetén a vadászatra jogosult köteles vadászatvezetőt állítani. A társasvadászatot a vadászatvezető irányítja. A társasvadászat vezetője a vadászati hatóság nyilvántartása szerint az adott vadászterületen alkalmazott hivatásos vadász, vagy érvényes vadászjeggyel és legalább középfokú vadgazdálkodási-vadászati szakképesítéssel rendelkező személy lehet. 

 

 A társas vadászatok ütemtervét a jogosult köteles legkésőbb szeptember 30-áig a vadászati hatóságnak, rendőrhatóságnak, valamint – a természetvédelem alatt álló területre vonatkozóan – a természetvédelmi hatóságnak írásban megküldeni, és az esetleges változást – legkésőbb a vadászat kezdetét két nappal megelőzően – bejelenteni. 

 

A társas nagyvad vadászatról hajtásonként külön legalább 1:20 000 léptékű hajtástérképet kell készíteni. A hajtástérkép egy példányát a vadászat megkezdése előtt át kell adni a lőállásokban helyet foglaló valamennyi vadásznak, a vadászatvezetőnek, a hajtás- és szárnyvezetőknek, a felvezetőknek, a vadászaton gépjárművel közlekedőknek, a vadösszeszedőknek és az utánkeresőknek. 

 

A hajtástérképnek tartalmaznia kell: a lőállásra felállított vadász helyzetét a tilos lőirányok egyértelmű feltüntetésével (ugyanazon a lapon), a hajtás irányát, a szükséges biztonsági rendszabályok leírását, a vadászatvezető, illetve a felvezető(k) elérhetőségét. 

 

Amennyiben a hajtástérkép nem tartalmazza az 1-2 pontban meghatározott tartalmi elemeket, illetve, ha a vadászati hatóság azt állapítja meg, hogy a biztonságos vadászat feltételei nem állnak fenn, a társasvadászat megrendezését megtiltja. 

 

A helyi szabályzatban foglalt rendelkezések megsértése esetén – amennyiben az a Vtv. alapján nem minősül jogosulatlan vadászatnak, vagy a vadászat rendje megsértésének – a vadászatra jogosult járhat el.

 

A lőállásokhoz a vadászatvezető vagy a felvezető vezeti a vadászokat. A lőállás elfoglalásakor a felvezető a vadásszal ismerteti a szomszédainak helyzetét, a hajtás irányát, valamint a tilos lőirányokat. A lőállást a hajtás befejezése előtt tilos elhagyni. 

 

A lőállásokon a lőállásoktól 5–15 méteres távolságban feltűnő színű (piros vagy narancssárga) szalaggal vagy festékkel – a természeti környezet megkímélése mellett – a tilos lőirányokat fel kell tüntetni. A megengedett lőirányokat úgy kell meghatározni, hogy az abba az irányba leadott lövések semmi esetre se veszélyeztessék mások életét és testi épségét. 

 

A vadászatra vonatkozó szabályok, illetve utasítások megszegőjét a vadászatvezető figyelmezteti, súlyosabb esetben a vadászatból kizárja. 

 

A vadászatvezető, illetőleg a kísérővadász köteles a vadászat megkezdése előtt meggyőződni arról, hogy a vadász rendelkezik-e a vadászat gyakorlásának személyi feltételeivel. 

 

Ha a vadászaton vadászkutya is részt vesz, a vadászatvezető a vadászat megkezdése előtt ellenőrzi, hogy a vadászatra használt vadászkutya a 63. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelel.

 

A hajtás megindítását és végét a vadászatvezető a vadászat résztvevői számára köteles egyértelműen jelezni. A hajtás megindítása előtt és befejezése után tilos lövést leadni, kivéve – a vadászatvezető előzetes eligazítása alapján – a sebzett vad terítékre hozását. 

 

A hajtás megindítása előtt és befejezése után szabálytalanul lövést leadó vadászt a vadászatvezető köteles a napi vadászatból kizárni. 

 

Nagyvad társasvadászata során a természeti környezet jellegétől eltérő, feltűnő színű mellény viselését a vadászatvezető a vadászat valamennyi résztvevője számára előírhatja, ha ez a vadászat biztonságos lefolytatása érdekében szükséges. A mellények biztosítása a vadászatra jogosult feladata. 

 

Nagyvad társas vadászatán hajtóként az a személy alkalmazható, aki legalább a 16. életévét, apróvad vadászatánál pedig a 14. életévét betöltötte. 

 

Hajtásnál a hajtók közé megfelelő gyakorlattal és terepismerettel rendelkező hivatásos vagy sportvadászokat kell beosztani. 

 

Sebzett, beszorított vagy lefogott nagyvadat a hajtónak nem szabad megközelítenie. Ha a vadászat során a vad támadása miatt valakit veszély fenyeget, a szomszéd vadász köteles haladéktalanul segítségére sietni.

 

V./ Vadászatra vonatkozó vegyes rendelkezések

 

Minden vadász, saját felelősségére vesz részt a vadászaton!

 

A vadászaton való részvételből haladéktalanul ki kell zárni azt a személyt, akinek egészségi, vagy tudati állapotában felismerhető módon olyan változás következett be, ami a vadászat biztonságos lefolytatását akadályozza.

 

Az egyénileg vadászó, meghatározott fajú és számú vad vadászatára jogosító bérvadászati szerződéssel rendelkező személy mellé – eltérő megállapodás hiányában – közvetlen kísérővadászt kell állítani. 

 

A vadászatvezető, illetőleg a kísérővadász a vadászat megkezdése előtt tájékoztatást ad a vadászat alatt követendő magatartásról. 

 

A vadász csak olyan fajú, ivarú, trófeaminőségű és mennyiségű vadat ejthet el, amelyre rendelkezik a jogosult hozzájárulásával!  Ellenkező esetben minden anyagi és erkölcsi felelősség a bérvadászt terheli, különös tekintettel a trófea és kor minőségének nem megfelelő kilövésből származó hatósági bírságra.  

 

Kisérővadász jelenlétében, olyan vadra adhat le lövést, amelynek elejtésére a kísérővadász előzetesen engedélyt adott. 

 

Aki a vadászat során nem engedélyezett vadat ejt el, köteles haladéktalanul a jogosultnak, illetve társasvadászaton a vadászatvezetőnek bejelenteni. 

 

Bér- vagy vendégvadászat esetén a kísérővadász gondoskodik a sebzett vad utánkereséséről, az elejtett vad szabályszerű megjelöléséről, a lőtt vad kezeléséről, szállításáról, a vadászati naplóba való rögzítésről. 

 

A Vtv. 70. § (1) bekezdésének a) pontja szerint egyéni vadászatnak minősül a cserkelés, a les vadászat és a barkácsolás. 

Nagyvadra történő egyéni vadászat alkalmával keresőtávcső használata kötelező.

 

Elektronikus akusztikai eszköz használható 

1. a) a róka, továbbá 
2. b) a vadászati hatóság engedélyével az aranysakál vadászatához. 

 

Vadász egyéni vadászat során, a vadászatra jogosult kérelmére a vadászati hatóság külön engedélyével elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló, éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközt is használhat. A vadászati hatóság által kiadott engedélyről a vadászatra jogosult a vadászterületén vadászókat a helyben szokásos módon tájékoztatja. 

 

A vaddisznó és a sebzett nagyvad, illetve nagyvad társas vadászatán a tarvad kivételével csak álló nagyvadra szabad lőni. 

 

A töltött vadászlőfegyver a vadászat során biztosítva a vállon vagy kézben tartva, a csőtorkolattal felfelé hordható. A vadászlőfegyvert megtölteni, illetőleg csőre tölteni csak akkor szabad, amikor a vadászat megkezdődött. 

 

A vadászlőfegyvert mindig úgy kell kezelni, hogy az még véletlen elsülés esetén se okozhasson személyi sérülést vagy anyagi kárt. 

 

A vadászlőfegyvert csak a lövés előtt szabad tűzkész, illetve golyós lőfegyver elsütő billentyűjét gyorsított állapotba helyezni. Ha a lövés elmarad, a vadászlőfegyvert haladéktalanul ismét biztosítani, a golyós lőfegyver gyorsítóját is feszteleníteni kell.

 

A vadászlőfegyvert terepakadályokon történő áthaladások megkezdése előtt, magasleslétra használata előtt, a fegyver meghibásodásakor, a vadászat során tartott szünetekben, valamint a vadászat befejezésekor előbb ki kell üríteni, és a kiürített fegyvert a többi vadász számára is láthatóvá tenni. 

 

A vadászat alkalmával a leshelyet vagy lőállást az előzetesen megbeszélt időpontig vagy a vadászat befejezésének jelzéséig nem szabad elhagyni. Sötétben a vadász a megállapodás szerinti hang- és folyamatos fényjel leadásával közeledhet a másik vadász helyéhez. 

 

Minden vadászházban elsősegélynyújtó felszerelést kell tartani. A társas vadászat színhelyére az MSZ 13553-as szabványnak megfelelő összetételű elsősegélydobozt kell vinni. Erről, valamint az elsősegélynyújtó felszerelések szükség szerinti pótlásáról a vadászatvezető gondoskodik. 

 

Egyéni és társasvadászat során minden vadász köteles „A” kategóriájú elsősegélycsomagot magánál tartani. 

 

A vadászattal kapcsolatos építményeket és egyéb berendezéseket a biztonsági követelményeknek megfelelően kell létesíteni és üzemben tartani. 

 

Vadászlőfegyverrel és vadászíjjal lövést leadni csak akkor szabad, ha a vadász a vadat kétséget kizárólag felismerte, és a lövéssel mások életét, testi épségét, illetve a vagyonbiztonságot nem veszélyezteti. A lövés előtt mérlegelni kell a lövedék várható útját és a becsapódás helyét.

 

Vadra leadott lövés utáni keresés:

 

A sebzett vadat addig kell keresni, amíg megtalálására esély van.

 

Nagyvadra leadott lövés esetén a rálövés helyét és annak környékét a lövés leadását követően minden esetben meg kell vizsgálni, a sebzésre utaló jelek megtalálása érdekében. Ha a rálövés helyén lőjel vagy vércsapa található, annak jellegéhez igazodóan kell az utánkeresést végezni. Ha a rálövés helyén sebzésre utaló lőjel nem található, az utánkeresést a vad elugrásának, menekülésének irányába kell megkezdeni, és akkor abbahagyni, ha vércsapa, lőjel feltalálására már nincs esély.

 

Indokolt esetben a vadászkutyafajták vadászati alkalmassági vizsgájával (a továbbiakban: VAV vizsga) rendelkező, nagyvad utánkeresésre alkalmas vadászkutya alkalmazásával. 

 

Vad befogása:

 

A vad elfogásánál kíméletesen kell eljárni, annak testi épségét és egészségét nem veszélyeztető eszközt kell alkalmazni.

 

Élő vad befogása esetén az alkalmazott befogót a vadászatra jogosult köteles legalább huszonnégy óránként ellenőrizni. 

 

Éjszakai működés esetén az első ellenőrzést legkésőbb napkeltekor el kell végezni. 

 

A vadat a befogóból az észleléstől számított lehető legrövidebb időn belül el kell távolítani. 

 

A vad mozgásképtelenségét okozó befogás esetén haladéktalanul gondoskodni kell annak állat-egészségügyi ellátásáról. 

 

Gímszarvasbikát, őzbakot, muflonkost egész évben, egyéb vadfaj egyedét, továbbá tarvadat az adott vadfajra vonatkozó vadászati idényben szabad élve befogni.

 

Tilalmak:

 

Vadászati tevekénység során TILOS alkohol és más tudatmódosító szerek fogyasztása!

 

A vadászaton nem vehet részt az alkohol, valamint a vadászati képességére hátrányosan ható szer befolyása alatt álló, továbbá az a személy, aki egyébként nincs a biztonságos vadászathoz alkalmas állapotban.

 

A vadászat során tilos a szomszéd vadászterületre átlőni. 

 

A kisérővadász által kijelölt leshelyet vagy lőállást, a kisérővadász visszaérkezésig tilos elhagyni. 

 

A vadászat nem kezdhető meg a biztonságos lefolytatását akadályozó körülmény esetén. A vadászat biztonságos lefolytatását akadályozó bármely körülmény fellépése esetén a vadászatot be kell szüntetni. 

 

Tilos vadászlőfegyvert őrizetlenül hagyni. A vadászlőfegyver használata előtt ellenőrizni kell, hogy nincs-e megtöltve, a csőbe nem került-e idegen anyag; külső kakasos vadászlőfegyver kakasa nincs-e felhúzva. 

 

A Vtv. 69. § (6) bekezdésében meghatározott esetek kivételével – a vadászat rendje megsértésének minősül a Vtv. 37/A. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott tiltott vadászati eszköz vadászaton történő birtoklása is. 

 

VI./ Baleset esetén teendő rendelkezések

 

Személyi sérülés esetén a sérültet azonnal elsősegélyben kell részesíteni, és haladéktalanul gondoskodni kell orvosi ellátásáról. 

 

A vadászlőfegyverrel okozott személyi sérülés esetén elsősegélyt kell nyújtani, és a helyszínt biztosítani kell. 

 

Ha a lőfegyverrel vagy íjjal okozott vadászati baleset társas, vagy legalább kettő egymással kapcsolatot tartó vadász egyéni vadászatán történt, a vadászatvezető, illetőleg a balesetet észlelő vadász köteles a vadászatot azonnal leállítani. Azokat a vadászokat, akiknek a baleset előidézésében vagy körülményeinek tisztázásában szerepe lehet, vissza kell állítani arra a helyre, ahol a sérülés bekövetkezésekor tartózkodtak, illetőleg helyben maradásra kell felszólítani. Tisztázni kell a baleset alkalmával a vad mozgásának irányát, elejtése helyét, a vadászok lövés idején elfoglalt helyzetét, illetve haladásuk irányát, a lőirányokat, a lövés körülményeit, valamint azt, hogy ki adott le lövést. 

 

A vadászatvezető a baleset körülményeit írásban rögzíti, és vázrajzon szemlélteti, melyben jelölnie kell a vadászoknak a sérülés bekövetkezésekor elfoglalt helyét és egyéb – a későbbi vizsgálathoz szükséges – adatot. 

 

Azoktól a vadászoktól, akik a sérülés alkalmával a közelben tartózkodtak és a baleset helye irányába adtak le lövést, a kiürített vadászlőfegyvert és a lőszert a vadászatvezetőnek át kell vennie. A vadászlőfegyvereket és a hozzájuk tartozó lőszereket a tulajdonosa nevének megjelölésével biztonságos körülmények között kell tárolni. 

 

A rendőrhatóság megérkezése után a helyszínen bekövetkezett esetleges változásról, valamint az eredeti helyzetről a balesetet előidéző, illetőleg a helyszín biztosítását ellátó személy köteles tájékoztatást adni. 

 

Minden vadász- és szolgálati lőfegyverrel okozott személyi sérüléssel járó balesetet haladéktalanul be kell jelenteni a rendőr- és vadászati hatóságnak. A jelentésnek tartalmaznia kell a baleset előidézésében vagy körülményeinek tisztázásában jelen levők személyi azonosító adatait, valamint az esemény helyét, időpontját, a sérülés jellegét és a megtett, illetőleg tervezett intézkedéseket. 

 

VII./ Záró rendelkezések

 

A jelen Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben az érintettek a Polgári Törvénykönyvben és a Vtv.-ben, valamint a végrehajtásukra kiadott jogszabályokban foglaltakat tekintik irányadónak.

 

A Jelen Szabályzat 2025. február 01. napjától lép hatályba, és visszavonásig érvényes.

 

A Helyi Szabályzatot a Mátraaljai Vadgazdálkodási Kft. alapítója 2025. február 01-ei alapítói döntésével elfogadta.

 

Tiszafüred, 2025. február 01.