Kisnánai Vadaskert és Külső területének
Helyi szabályzata
Preambulum
A vadászterület határának megállapításával egyidejűleg a vadászati hatóság vadászterület azonosító kódszámának megjelölésével nyilvántartásba veszi. Nyilvántartásba vételekor a vadászterület azonosító kódszáma a vadászterület sorszámát és a vadászterület fekvése szerinti vármegye kódját tartalmazza.
A vadaskert vadászatra jogosultja
A vadászatra jogosultnak kötelezettségé elkészíteni vadászat szabályait magába foglaló, a vadászat helyi rendjét részletesen tartalmazó szabályzatot (a továbbiakban: helyi szabályzat) Mátraaljai Vadgazdálkodási Kft. (továbbiakban Kft.) alapítója a vadgazdálkodásra és a vadászatra vonatkozó, helyi adottságoknak megfelelő belső szabályzatot a következő szerint állapítja meg:
I./ A Helyi Szabályzat hatálya
A Helyi Szabályzat területi hatálya a Heves Vármegyei Kormányhivatalnál nyilvántartott 10-70135Z1-203 kódszámú vadászterületre terjed ki. A vadászterület határait rögzítő térkép Szabályzat mellékleteit képezi.
A Helyi Szabályzat hatálya kiterjed:
A Helyi Szabályzat nem terjed ki minden, a vadászati élettel, vadgazdálkodással és vadászattal összefüggő speciális, egyedi esetre, ezért ilyen helyzet esetén, a döntést hozó személy(ek) (ügyvezető, vadászatvezető) kötelesek a legnagyobb körültekintéssel, gondossággal eljárni.
A jelen szabályzat célja a vadászati tevékenység, a vadászatra és vadgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok, a Vadászati Törvény rendelkezéseinek végrehajtásának szabályozása.
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet valamint a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 100. §-a (1) bekezdésének a) pontjában rögzítettek betartása minden személy részére, aki a vadászatban részt vesz kötelező!
II./ A Kft. használatában lévő területeken vadászható állatfajok a következők, terület szerint.
Vadaskertben és szabad területen egyaránt vadászható vadfajok:
Csak és kizárólag szabad területen vadászható vadfaj:
III./ Vadgazdálkodási intézkedések, irányelvek
A vadaskert teljes területén biztosítani kell a vad természetes táplálkozási, rejtőzködési és – különösen a vadászati célú kertrészben – kitérési, illetve menekülési lehetőségét.
A vadaskertben csak az engedélyben meghatározott fajú és mennyiségű vad tartása lehetséges.
A kertben gondoskodni kell a megfelelő mennyiségű abrak és szállas takarmány kihelyezéséről, vad egyedszámtól függően. Etető pontokat kell létesíteni, ami egyben lehet szóró is.
A kerten belül a vad vízszükségletről a vadászatra jogosult gondoskodik, évszaknak időjárásnak megfelelő mennyiségben.
Az állomány minőségi szabályozása érdekében a nem kívánatos egyedeket kell elsősorban vadászni, kímélni kell a fajnak megfelelő jegyekkel rendelkező ígéretes egyedeket.
Betelepítés során köteles, a rendelkező jogszabályoknak megfelelően eljárni, különös tekintettel a járványügyi előírásokra
IV./ Vadászati tevékenységgel kapcsolatos szabályozások
Vadászati Idény:
Vadaskertben történő idényen kívüli vadászat – a vadászati hatóság részére történt előzetes bejelentés alapján – kizárólag olyan vadfajok egyedére lehetséges, amelyek a létesítési engedélyben szerepelnek.
A vadászati idény, ha annak kezdete vasárnapra vagy hétfőre esik, akkor kiterjed az azt megelőző egy, illetve kettő napra. Ha a vadászati idény vége péntekre vagy szombatra esik, akkor kiterjed az azt követő kettő, illetve egy napra is.
A vadállomány védelme és a vad kímélete miatt vadászati idényre való tekintet nélkül haladéktalanul el kell ejteni a súlyosan beteg, valamint a betegség miatt mozgásképtelen, illetve a súlyosan sérült és életképtelen vadat. Az elejtést a vadász, illetve a kísérővadász köteles a vadászati naplóban „beteg” megjelöléssel rögzíteni, és haladéktalanul bejelenteni a vadászatra jogosultnak. A vadászatra jogosult köteles az állat-egészségügyi okból elejtett vadat vizsgálatra alkalmas módon az elejtés helye szerint illetékes hatósági állatorvosnak bemutatni. A hatósági állatorvos az elejtés indokoltságáról igazolást állít ki.
Vadászati engedély:
Vadászati tevékenységet csak érvényes vadászjeggyel, vadászati engedéllyel rendelkező személy folytathat.
A vadászjegyet
területi szervezete állítja ki és érvényesíti.
A vadászati engedélyt a bérvadászati szerződés vagy a meghívólevél alapján a vadászkamarának a tervezett első vadászat helye szerint illetékes területi szervezete állítja ki.
Egyéni Vadászat kisérővel, vagy kísérő nélkül:
A vadász a vadászat megkezdése előtt a vadászatra jogosultnál a vadászatra az előírt rendben bejelentkezik.
Egyéni vadászat esetén a vadászatra jogosultnál való bejelentkezésnek minősül a vadászatnak bekezdése szerinti, vadászati naplóba való rögzítése.
A vadász bejelentkezésével a vadászatra jogosult hozzájárulása a vadászathoz megadottnak tekintendő.
Egyéni vadászat esetén a vadászatra jogosult – figyelemmel az egyéni vadászat módjára is – a vadászat rendjére vonatkozó szabályokat ismerteti a vadásszal. A vadászatra jogosult a vadászat részletes rendjét a vadászterületnek megfelelően, a helyi viszonyok szerint köteles megállapítani.
A vadászterületen a jogosult azoknak az egyénileg vadászó személyeknek a közvetlen (együtt tartózkodó) kíséretéről köteles gondoskodni, akik a biztonságos vagy szakszerű vadászathoz szükséges helyi ismeretekkel nem rendelkezhetnek, vagy ezt kérik. Kísérővadászként a jogosult elsősorban a hivatásos vadászt köteles megbízni, illetve – ha a körülmények ezt nem teszik lehetővé – e feladatra alkalmas, vadászjeggyel rendelkező vadász is megbízható.
A vadász köteles a helyi szabályzatban foglaltakat megtartani, valamint a jogosult által felhatalmazott vadászatvezetőnek, illetve kísérővadásznak a vadászat rendjére vonatkozó utasításait követni. A vadászatra vonatkozó szabályok, illetve utasítások megszegőjét a vadászatvezető, egyéni vadászat esetén a jogosult vagy a hivatásos vadász figyelmezteti, súlyosabb esetben az érintett vadászatból kizárja.
Minden egyéni vadászatot új sorszámon, annak megkezdése előtt a vadászat várható befejezésének megjelölésével együtt kell naplózni, és a bejegyzést aláírással kell hitelesíteni. Egyéni vadászat esetén a vadászat a vadászati naplóban feltüntetett időpontban veszi kezdetét. A vadászati naplóba bejegyzett befejezési időponton túl a vadász vadászati tevékenységet nem folytathat.
Ha az egyéni bér- vagy vendégvadászathoz a vadászatra jogosult kísérővadászt állított, akkor a vadászatot a vadászati naplóba a kísérővadász jegyzi be a vadászt.
Társas vadászat esetén a vadászat vezetője, egyéni vadászat esetén a vadász, bérvadászat esetében a kísérővadász, legkésőbb a vadászat megkezdése előtt köteles a vadászatra jogosult által rendelkezésére bocsátott azonosító jeleket átvenni, a vadászat során magánál tartani és használni.
Elejtést követően, az azonosító jelet a vad csánkján kell elhelyezni, vad – egésze vagy zsigerelt teste – feldolgozásáig meg kell őrizni.
Ha a vadászaton vadelejtés, sebzés, hibázás vagy bármilyen rendkívüli esemény történt, akkor ennek tényét – egyéni vadászat esetén a vadász, bér- és vendégvadászat esetén a kísérővadász – a vadászat befejezését követően haladéktalanul, de legkésőbb 6 órán belül a vadászati napló megfelelő rovatába bejegyzi, és a bejegyzést aláírásával hitelesíti.
Nagyvadat golyós vadászlőfegyverrel, illetve elöltöltő fegyverből kilőtt lövedékkel szabad elejteni. A hivatásos vadász által – nagyvad utánkeresés során kegyelemlövéshez – alkalmazható vadászlőszer kivételével vadászati célra legalább 2 mm-től legfeljebb 5 mm-ig terjedő átmérőjű sörét használható.
Íjjal történő vadászat során, nagyvad vadászatára csak legalább 20 mm vágásszélességű nyílheggyel szerelt vadásznyílvessző használható.
Társas vadászat:
Társas vadászati mód esetén a vadászatra jogosult köteles vadászatvezetőt állítani. A társasvadászatot a vadászatvezető irányítja. A társasvadászat vezetője a vadászati hatóság nyilvántartása szerint az adott vadászterületen alkalmazott hivatásos vadász, vagy érvényes vadászjeggyel és legalább középfokú vadgazdálkodási-vadászati szakképesítéssel rendelkező személy lehet.
A társas vadászatok ütemtervét a jogosult köteles legkésőbb szeptember 30-áig a vadászati hatóságnak, rendőrhatóságnak, valamint – a természetvédelem alatt álló területre vonatkozóan – a természetvédelmi hatóságnak írásban megküldeni, és az esetleges változást – legkésőbb a vadászat kezdetét két nappal megelőzően – bejelenteni.
A társas nagyvad vadászatról hajtásonként külön legalább 1:20 000 léptékű hajtástérképet kell készíteni. A hajtástérkép egy példányát a vadászat megkezdése előtt át kell adni a lőállásokban helyet foglaló valamennyi vadásznak, a vadászatvezetőnek, a hajtás- és szárnyvezetőknek, a felvezetőknek, a vadászaton gépjárművel közlekedőknek, a vadösszeszedőknek és az utánkeresőknek.
A hajtástérképnek tartalmaznia kell: a lőállásra felállított vadász helyzetét a tilos lőirányok egyértelmű feltüntetésével (ugyanazon a lapon), a hajtás irányát, a szükséges biztonsági rendszabályok leírását, a vadászatvezető, illetve a felvezető(k) elérhetőségét.
Amennyiben a hajtástérkép nem tartalmazza az 1-2 pontban meghatározott tartalmi elemeket, illetve, ha a vadászati hatóság azt állapítja meg, hogy a biztonságos vadászat feltételei nem állnak fenn, a társasvadászat megrendezését megtiltja.
A helyi szabályzatban foglalt rendelkezések megsértése esetén – amennyiben az a Vtv. alapján nem minősül jogosulatlan vadászatnak, vagy a vadászat rendje megsértésének – a vadászatra jogosult járhat el.
A lőállásokhoz a vadászatvezető vagy a felvezető vezeti a vadászokat. A lőállás elfoglalásakor a felvezető a vadásszal ismerteti a szomszédainak helyzetét, a hajtás irányát, valamint a tilos lőirányokat. A lőállást a hajtás befejezése előtt tilos elhagyni.
A lőállásokon a lőállásoktól 5–15 méteres távolságban feltűnő színű (piros vagy narancssárga) szalaggal vagy festékkel – a természeti környezet megkímélése mellett – a tilos lőirányokat fel kell tüntetni. A megengedett lőirányokat úgy kell meghatározni, hogy az abba az irányba leadott lövések semmi esetre se veszélyeztessék mások életét és testi épségét.
A vadászatra vonatkozó szabályok, illetve utasítások megszegőjét a vadászatvezető figyelmezteti, súlyosabb esetben a vadászatból kizárja.
A vadászatvezető, illetőleg a kísérővadász köteles a vadászat megkezdése előtt meggyőződni arról, hogy a vadász rendelkezik-e a vadászat gyakorlásának személyi feltételeivel.
Ha a vadászaton vadászkutya is részt vesz, a vadászatvezető a vadászat megkezdése előtt ellenőrzi, hogy a vadászatra használt vadászkutya a 63. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelel.
A hajtás megindítását és végét a vadászatvezető a vadászat résztvevői számára köteles egyértelműen jelezni. A hajtás megindítása előtt és befejezése után tilos lövést leadni, kivéve – a vadászatvezető előzetes eligazítása alapján – a sebzett vad terítékre hozását.
A hajtás megindítása előtt és befejezése után szabálytalanul lövést leadó vadászt a vadászatvezető köteles a napi vadászatból kizárni.
Nagyvad társasvadászata során a természeti környezet jellegétől eltérő, feltűnő színű mellény viselését a vadászatvezető a vadászat valamennyi résztvevője számára előírhatja, ha ez a vadászat biztonságos lefolytatása érdekében szükséges. A mellények biztosítása a vadászatra jogosult feladata.
Nagyvad társas vadászatán hajtóként az a személy alkalmazható, aki legalább a 16. életévét, apróvad vadászatánál pedig a 14. életévét betöltötte.
Hajtásnál a hajtók közé megfelelő gyakorlattal és terepismerettel rendelkező hivatásos vagy sportvadászokat kell beosztani.
Sebzett, beszorított vagy lefogott nagyvadat a hajtónak nem szabad megközelítenie. Ha a vadászat során a vad támadása miatt valakit veszély fenyeget, a szomszéd vadász köteles haladéktalanul segítségére sietni.
V./ Vadászatra vonatkozó vegyes rendelkezések
Minden vadász, saját felelősségére vesz részt a vadászaton!
A vadászaton való részvételből haladéktalanul ki kell zárni azt a személyt, akinek egészségi, vagy tudati állapotában felismerhető módon olyan változás következett be, ami a vadászat biztonságos lefolytatását akadályozza.
Az egyénileg vadászó, meghatározott fajú és számú vad vadászatára jogosító bérvadászati szerződéssel rendelkező személy mellé – eltérő megállapodás hiányában – közvetlen kísérővadászt kell állítani.
A vadászatvezető, illetőleg a kísérővadász a vadászat megkezdése előtt tájékoztatást ad a vadászat alatt követendő magatartásról.
A vadász csak olyan fajú, ivarú, trófeaminőségű és mennyiségű vadat ejthet el, amelyre rendelkezik a jogosult hozzájárulásával! Ellenkező esetben minden anyagi és erkölcsi felelősség a bérvadászt terheli, különös tekintettel a trófea és kor minőségének nem megfelelő kilövésből származó hatósági bírságra.
Kisérővadász jelenlétében, olyan vadra adhat le lövést, amelynek elejtésére a kísérővadász előzetesen engedélyt adott.
Aki a vadászat során nem engedélyezett vadat ejt el, köteles haladéktalanul a jogosultnak, illetve társasvadászaton a vadászatvezetőnek bejelenteni.
Bér- vagy vendégvadászat esetén a kísérővadász gondoskodik a sebzett vad utánkereséséről, az elejtett vad szabályszerű megjelöléséről, a lőtt vad kezeléséről, szállításáról, a vadászati naplóba való rögzítésről.
A Vtv. 70. § (1) bekezdésének a) pontja szerint egyéni vadászatnak minősül a cserkelés, a les vadászat és a barkácsolás.
Nagyvadra történő egyéni vadászat alkalmával keresőtávcső használata kötelező.
Elektronikus akusztikai eszköz használható
Vadász egyéni vadászat során, a vadászatra jogosult kérelmére a vadászati hatóság külön engedélyével elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló, éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközt is használhat. A vadászati hatóság által kiadott engedélyről a vadászatra jogosult a vadászterületén vadászókat a helyben szokásos módon tájékoztatja.
A vaddisznó és a sebzett nagyvad, illetve nagyvad társas vadászatán a tarvad kivételével csak álló nagyvadra szabad lőni.
A töltött vadászlőfegyver a vadászat során biztosítva a vállon vagy kézben tartva, a csőtorkolattal felfelé hordható. A vadászlőfegyvert megtölteni, illetőleg csőre tölteni csak akkor szabad, amikor a vadászat megkezdődött.
A vadászlőfegyvert mindig úgy kell kezelni, hogy az még véletlen elsülés esetén se okozhasson személyi sérülést vagy anyagi kárt.
A vadászlőfegyvert csak a lövés előtt szabad tűzkész, illetve golyós lőfegyver elsütő billentyűjét gyorsított állapotba helyezni. Ha a lövés elmarad, a vadászlőfegyvert haladéktalanul ismét biztosítani, a golyós lőfegyver gyorsítóját is feszteleníteni kell.
A vadászlőfegyvert terepakadályokon történő áthaladások megkezdése előtt, magasleslétra használata előtt, a fegyver meghibásodásakor, a vadászat során tartott szünetekben, valamint a vadászat befejezésekor előbb ki kell üríteni, és a kiürített fegyvert a többi vadász számára is láthatóvá tenni.
A vadászat alkalmával a leshelyet vagy lőállást az előzetesen megbeszélt időpontig vagy a vadászat befejezésének jelzéséig nem szabad elhagyni. Sötétben a vadász a megállapodás szerinti hang- és folyamatos fényjel leadásával közeledhet a másik vadász helyéhez.
Minden vadászházban elsősegélynyújtó felszerelést kell tartani. A társas vadászat színhelyére az MSZ 13553-as szabványnak megfelelő összetételű elsősegélydobozt kell vinni. Erről, valamint az elsősegélynyújtó felszerelések szükség szerinti pótlásáról a vadászatvezető gondoskodik.
Egyéni és társasvadászat során minden vadász köteles „A” kategóriájú elsősegélycsomagot magánál tartani.
A vadászattal kapcsolatos építményeket és egyéb berendezéseket a biztonsági követelményeknek megfelelően kell létesíteni és üzemben tartani.
Vadászlőfegyverrel és vadászíjjal lövést leadni csak akkor szabad, ha a vadász a vadat kétséget kizárólag felismerte, és a lövéssel mások életét, testi épségét, illetve a vagyonbiztonságot nem veszélyezteti. A lövés előtt mérlegelni kell a lövedék várható útját és a becsapódás helyét.
Vadra leadott lövés utáni keresés:
A sebzett vadat addig kell keresni, amíg megtalálására esély van.
Nagyvadra leadott lövés esetén a rálövés helyét és annak környékét a lövés leadását követően minden esetben meg kell vizsgálni, a sebzésre utaló jelek megtalálása érdekében. Ha a rálövés helyén lőjel vagy vércsapa található, annak jellegéhez igazodóan kell az utánkeresést végezni. Ha a rálövés helyén sebzésre utaló lőjel nem található, az utánkeresést a vad elugrásának, menekülésének irányába kell megkezdeni, és akkor abbahagyni, ha vércsapa, lőjel feltalálására már nincs esély.
Indokolt esetben a vadászkutyafajták vadászati alkalmassági vizsgájával (a továbbiakban: VAV vizsga) rendelkező, nagyvad utánkeresésre alkalmas vadászkutya alkalmazásával.
Vad befogása:
A vad elfogásánál kíméletesen kell eljárni, annak testi épségét és egészségét nem veszélyeztető eszközt kell alkalmazni.
Élő vad befogása esetén az alkalmazott befogót a vadászatra jogosult köteles legalább huszonnégy óránként ellenőrizni.
Éjszakai működés esetén az első ellenőrzést legkésőbb napkeltekor el kell végezni.
A vadat a befogóból az észleléstől számított lehető legrövidebb időn belül el kell távolítani.
A vad mozgásképtelenségét okozó befogás esetén haladéktalanul gondoskodni kell annak állat-egészségügyi ellátásáról.
Gímszarvasbikát, őzbakot, muflonkost egész évben, egyéb vadfaj egyedét, továbbá tarvadat az adott vadfajra vonatkozó vadászati idényben szabad élve befogni.
Tilalmak:
Vadászati tevekénység során TILOS alkohol és más tudatmódosító szerek fogyasztása!
A vadászaton nem vehet részt az alkohol, valamint a vadászati képességére hátrányosan ható szer befolyása alatt álló, továbbá az a személy, aki egyébként nincs a biztonságos vadászathoz alkalmas állapotban.
A vadászat során tilos a szomszéd vadászterületre átlőni.
A kisérővadász által kijelölt leshelyet vagy lőállást, a kisérővadász visszaérkezésig tilos elhagyni.
A vadászat nem kezdhető meg a biztonságos lefolytatását akadályozó körülmény esetén. A vadászat biztonságos lefolytatását akadályozó bármely körülmény fellépése esetén a vadászatot be kell szüntetni.
Tilos vadászlőfegyvert őrizetlenül hagyni. A vadászlőfegyver használata előtt ellenőrizni kell, hogy nincs-e megtöltve, a csőbe nem került-e idegen anyag; külső kakasos vadászlőfegyver kakasa nincs-e felhúzva.
A Vtv. 69. § (6) bekezdésében meghatározott esetek kivételével – a vadászat rendje megsértésének minősül a Vtv. 37/A. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott tiltott vadászati eszköz vadászaton történő birtoklása is.
VI./ Baleset esetén teendő rendelkezések
Személyi sérülés esetén a sérültet azonnal elsősegélyben kell részesíteni, és haladéktalanul gondoskodni kell orvosi ellátásáról.
A vadászlőfegyverrel okozott személyi sérülés esetén elsősegélyt kell nyújtani, és a helyszínt biztosítani kell.
Ha a lőfegyverrel vagy íjjal okozott vadászati baleset társas, vagy legalább kettő egymással kapcsolatot tartó vadász egyéni vadászatán történt, a vadászatvezető, illetőleg a balesetet észlelő vadász köteles a vadászatot azonnal leállítani. Azokat a vadászokat, akiknek a baleset előidézésében vagy körülményeinek tisztázásában szerepe lehet, vissza kell állítani arra a helyre, ahol a sérülés bekövetkezésekor tartózkodtak, illetőleg helyben maradásra kell felszólítani. Tisztázni kell a baleset alkalmával a vad mozgásának irányát, elejtése helyét, a vadászok lövés idején elfoglalt helyzetét, illetve haladásuk irányát, a lőirányokat, a lövés körülményeit, valamint azt, hogy ki adott le lövést.
A vadászatvezető a baleset körülményeit írásban rögzíti, és vázrajzon szemlélteti, melyben jelölnie kell a vadászoknak a sérülés bekövetkezésekor elfoglalt helyét és egyéb – a későbbi vizsgálathoz szükséges – adatot.
Azoktól a vadászoktól, akik a sérülés alkalmával a közelben tartózkodtak és a baleset helye irányába adtak le lövést, a kiürített vadászlőfegyvert és a lőszert a vadászatvezetőnek át kell vennie. A vadászlőfegyvereket és a hozzájuk tartozó lőszereket a tulajdonosa nevének megjelölésével biztonságos körülmények között kell tárolni.
A rendőrhatóság megérkezése után a helyszínen bekövetkezett esetleges változásról, valamint az eredeti helyzetről a balesetet előidéző, illetőleg a helyszín biztosítását ellátó személy köteles tájékoztatást adni.
Minden vadász- és szolgálati lőfegyverrel okozott személyi sérüléssel járó balesetet haladéktalanul be kell jelenteni a rendőr- és vadászati hatóságnak. A jelentésnek tartalmaznia kell a baleset előidézésében vagy körülményeinek tisztázásában jelen levők személyi azonosító adatait, valamint az esemény helyét, időpontját, a sérülés jellegét és a megtett, illetőleg tervezett intézkedéseket.
VII./ Záró rendelkezések
A jelen Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben az érintettek a Polgári Törvénykönyvben és a Vtv.-ben, valamint a végrehajtásukra kiadott jogszabályokban foglaltakat tekintik irányadónak.
A Jelen Szabályzat 2025. február 01. napjától lép hatályba, és visszavonásig érvényes.
A Helyi Szabályzatot a Mátraaljai Vadgazdálkodási Kft. alapítója 2025. február 01-ei alapítói döntésével elfogadta.
Tiszafüred, 2025. február 01.
Kisnánai vadászkert
3264 Kisnána Dózsa György út 49 –
kifelé vezető út (Kísérleti állomás út)
Tel.: +36 (30) 830 1763
info@kisnanaivadaszkert.hu
*2025-ös vadászati évre foglalás esetén!