Vaddisznó

Sus scrofa

Elnevezései

A vaddisznó hímjét kannak, nőstényét kocának (emsének), szaporulatát malacnak (kanmalac, emsemalac) hívjuk. Az egy éves fiatalokat kansüldőnek, koca- vagy emsesüldőnek hívja a szaknyelv.

Előfordulása

Magyarország teljes területén előfordul, a Tiszántúl déli részén szórványos. Elkerülhetetlen feladat a vaddisznó létszám igen nagymértékű csökkentése és az alföldi, nyílt mezőgazdasági területeken a lehető legteljesebb felszámolása.

Küllemi bélyegek

Testhossza 150-200 cm. Szőrzete erős, testtájanként változó, szürke, barnásfekete serteszőrök borítják. Szőrváltásra tavasszal kerül sor, először a süldőknél és kanoknál, a kocák a vemhesség és a szoptatás miatt később vedlenek. Ősz folyamán alakul ki a téli jellegzetes szőrruha, amelyben a serteszálak közé kifejlődik a gyapjúszőrök tömött védőrétege. Bőre vastag, erős, különösen a kanoké. Náluk a lapockatájékon erősen megvastagodott, a párzási harcokban védelmet adó „pajzs” alakul ki.

Életmód

Az egyedek családi csoportokban, kondákban élnek. Egy kondát általában 2-3 rokon koca és ezek szaporulata alkotja. A kondában szigorú rangsor alakul ki, már szoptatás ideje alatt. A kanok 1-1,5 évesen különválnak a kondától. A fiatalabbak kisebb csoportokban, az öregebbek magányosan élnek. Alapvetően helyben élő populációkat alkotnak, egy konda 200-2000 hektáros mozgáskörzettel rendelkezik, de környezeti hatásokra ennél nagyobb területeket is bejárhatnak. Főként szürkületben és éjszaka aktívak, a nappalt általában a sűrűben pihenve töltik.

Táplálkozás

Mindenevő, azaz növényi és állati eredetű táplálékot is fogyaszt. Jellemző táplálkozási viselkedése a turkálás. A táplálék megszerzéséhez fejlett szemfogát, az agyarát is használja. Fő tápláléka a tölgy és a bükk makkja, emellett gyökereket, gombákat, férgeket, puhatestűeket, rovarokat és dögöket is fogyaszt. Alkalmanként béka, kígyó, pocok és tojás is lehet az étlapján. Rendszeresen rájár a mezőgazdasági terményekre, kukoricára, gabonafélékre. Táplálkozásával jelentős vadgazdálkodási és vadkárokat okoz.

Szaporodás

A párzási időszak október közepe-november elejével veszi kezdetét, és december közepéig elhúzódhat, a vadásznyelv „búgásnak” mondja, mely először búgó emséknél vagy öreg kocáknál fordulhat elő. Búgáskor a magányos, öregebb kanok is csatlakoznak a kondákhoz, az idősebbek és a jobb kondícióban lévő egyedek korábban búgnak, mint társaik. Egy-egy koca kb. két napig veszi fel a kant, ez idő alatt többször is párzik. Az ivarzás kezdete előtt mintegy két héttel a kocák a nyálukat és a szem alatti mirigyük váladékát a dörgölődzőfákra kenik, szagnyomot hagyván a kanoknak helyükről és állapotukról.

Nyoma

Nyomai könnyen felismerhetők, mivel a fattyúkörmök tiszta nyomot hagynak. A nagyon fiatal állatok esetében a fattyúkörmök halványak lehetnek vagy teljesen hiányozhatnak. A fattyúkörmök lenyomata kissé oldalt látszik, és trapéz alakúvá teszi annak körvonalát. Mérete az állat korától és nemétől függően nagyon változatos lehet.

Károkozók

Hazánkban egyedül a farkas, illetve a kóbor kutyák lehetnek veszélyesek elsősorban a malacokra, de egészséges, felnőtt vaddisznót még a farkasfalka sem képes elejteni. Jelenleg nemzetközi szinten jelent problémát az afrikai sertéspesti terjedése Európában.

Tévhitek

A vaddisznó jobban fél az embertől, mint az ember a vaddisznótól. Ok nélkül nem támad. Kicsinyeit védve agresszív viselkedést mutat. Póráz nélkül sétáltatott házikedvenc kutyák ösztönből kergethetik, melynek következtében a vaddisznó védekezésképp támadhat a kutyára.

forrás: vadfajok.hu