A hímjét kosnak a nőstényét második éves korától az első bárányozásig jerkének, ezután pedig anyajuhnak hívjuk. A szaporulat kosbárány vagy jerkebárány.
Hazánk hegyvidéki régióiban fordul elő. Legnagyobb populációk az Északi-, a Dunántúli-középhegységben, valamint a Budai hegyvidéken fordulnak elő.
Testhossza 105-115 cm. A kosok szőre nyáron általában vörösesbarna, a hátukon sötétebb árnyalatú, ami a fej egyes részein hamuszürkébe megy át. A test alsó része és a lábak szennyesfehérek. A kosok téli bundájára jellemző a mindkét oldalukon látható, szürkétől a fehérig változó színű „nyeregfolt” amely a has azonos színű részétől egy sötétebb csíkkal különül el. A nyak szőrzete télen erőteljesen „sörénnyé” fejlődik. A jerkék és juhok szőrzetének színe voltaképpen hasonló, de télen sincs erőteljes nyakszőrzetük, mint ahogy nyeregfoltjuk sincs.
Csoportokban élnek, melyek általában 2-4 egyedből állnak, de gyakran több kisebb csoportból 30-50 egyedből álló csapat alakul ki, melyet az öreg anyajuh vezet. Az öreg kosok magányosak, illetve 1-2 hasonló korú társukkal járnak.
Nappal aktív állat, de egész nap folyamatosan táplálkozik főleg a reggeli és délutáni órákban. Hasonlóan a szarvasfélékhez, a muflon is kérődző. Szívesen fogyaszt magasabb rosttartalmú, viszonylag nehezebben emészthető növényi részeket. Ezért olyan területeken is jól megél, ahol a szarvas vagy az őz kevéssé találja meg táplálékát. Táplálkozásával, legelési módjával, taposásával károsíthatja környezetét.
Az ivarérés egyéves kor körül következik be. Szaporodási időszaka, másnéven üzekedés vagy berregés, október közepétől november közepéig tart. Az egymásnak rohanó, szarvukkal összecsapó kosok küzdelmének zaja messze hallatszik, de nem jelentenek igazi veszélyt egymásra. A vemhesség 150-160 napig tart. Az ellés közeledtével, április eleje-közepe táján, a juhok félrehúzódva hozzák világra egy, gyakran két bárányukat, melyek néhány óra után rövidebb utakra már követik anyjukat.
A muflonnak hosszú, keskeny, párosujjú patái vannak, de a nyoma felismerhető arról is, hogy a paták vége csaknem mindig szétáll.
A farkasok jelentenek számára legfőképpen veszélyt.
A muflon nem őshonos vadfaj Magyarországon, XIX. század végén telepítette be Forgách gróf a ghymesi birtokára.
A szarva nem csontból van, ahogyan a szarvasfélék agancsa, hanem szaruképződmény, mint például az emberi köröm vagy haj. Nem hullajtja le, hanem folyamatosan növeszti. Ahogy nő csiga formában visszafordul.
forrás: vadfajok.hu
Kisnánai vadászkert
3264 Kisnána Dózsa György út 49 –
kifelé vezető út (Kísérleti állomás út)
Tel.: +36 (30) 830 1763
info@kisnanaivadaszkert.hu